Másnap, amikor visszamentem a munkába, teljes káosz fogadott. A hűtőben össze-vissza voltak a dolgok, úgy kellett keresgélni, hogy mi hol van, semmi nem a helyén volt.

Voálá! Íme újra itt vagyok és összefoglalom a legfontosabbakat.

Hétfőn Subway-es belső ellenőrzés volt. Nem igazán tudtam haladni a munkámmal miatta, mert 9-14-ig ott volt és a manager előző nap azt írta nekem üzenetben, hogy amikor ott van, akkor ne készítsem elő a húsokat.

Múlthéten Gábor írta nekem napközben, hogy megy a UBS-hez, - a munkahelyére - Catherine hercegnő, Vilmos herceg felesége. Úgyhogy lement ő is, hogy megnézze magának, hiszen nem sok hírességgel találkozik az ember ugye a hétköznapjaiban.

Bocsánat, hogy ennyire ritkán írok, hamarosan meg fogjátok érteni, hogy miért.

Péntek reggel levettük a töltőről az akksit, majd beszereltük a kocsiba, most indulnia kell.

Vasárnap hajnalban Augusto kivitt minket fél 6-kor a reptérre, 8:10-kor indult a gép. Minden tök jó volt, 3 perces késéssel indultunk, viszont kicsit dugó volt a reptéren, úgyhogy csak 20 perc után sikerült  felszállnunk.

Csütörtökön felkészültem arra, hogy pénteken nem szoktam dolgozni, készülök az utazásra, utolsó lépéseket megcsinálom még, amik a bőröndből kimaradtak ill. a takarítást, mert mi voltunk soron a héten. Este a suli után 9-kor olvasom az SMS-t a menedzseremtől, hogy be tudnál-e jönni holnap 9-15 óráig dolgozni.

Most jutottam el arra szintre, hogy rájöjjek, hogy tényleg mennyire fontos a kiejtés az angolban, nem is gondoltam volna.

Szellős volt ez a hét, csak 3 napot dolgoztam, kedden szabad voltam. Szerdán viszont nem volt sok munka és unatkoztam.