02.08. Végre először kiálltam magamért.
Vettem kaját a Tescoban. 75 penny volt kiírva és 79-et akartak fizettetni. Mondtam az eladónak az önkiszolgáló kasszában, hogy 75 volt kiírva a polcra. Elment, megnézte és tényleg igazam volt, úgyhogy átírták. Nem a 4 pennyn volt a hangsúlyt, hanem azon, hogy ami jár, az jár, ne akarjanak átverni. Ha ezt ígérik, akkor ne mást adjanak. És a lényeg, hogy nem szónélkül elkullogtam és idegeskedtem miatta magamban, hanem végre megszólaltam. :)
02.09.
Sokat beszélgettem a vevőkkel és kivételesen kedves is voltam mindenkivel és mosolyogtam. Ez nem jellemző rám. Éjszaka valaki biztos kicserélt.
Ebédszünetben mondta az egyik vevő, hogy milyen szendvicset kér. Én kérdezem footlong? Mondta nem, a 6 inches elég lesz. Én visszakérdeztem, hogy biztos-e benne. Erre ő igen, de a barátai is nevettek ezen a párbeszéden. Aztán a következő is 6 incheset kért és megkérdezte honnan vagyok. Mondom Magyarországról. Az mondja ők Mexico. Mondom az jó messze van. :)
02.13. Palacsintázó est
A Shalom közösség minden évben megszervezi a nagyböjt előtti utolsó kedden a palacsintázó estét, amikor még sok-sok finomsággal teletömhetjük a pocakunkat. Utána 40 napig úgyis a koplalás jön. :)
Most is így volt, mindenféle finomság került az asztalra, gombás, csirkés, sütőtökös töltelékek formájában. Édességként nutella, tejszínhab, juharszirup és sok-sok gyümölcs volt.
AZ este lecukibb segítője :)
