Veronica már november végén feldíszítette a fát a gyerekekkel. Túlzásnak éreztem, és igazam lett, mire eljött az ideje már unalmassá vált. A szép villogás már megszokottá vált, mindennap láttam jöttemben-mentemben, úgyhogy már nem tudott semmi újat nyújtani karácsonyra.
A tizenhetedikei héten Gábor már nem dolgozott, úgyhogy kimentünk a Winter Wonderlandba az egyik este. Minden évben megszervezik a Hyde Parkban, Ez egy nagy park, ahol adventben hatalmas vidámparkot állítanak fel. Tele van fényekkel, illatokkal, emberekkel. Idén jobb élmény volt, mint tavaly, pedig csak tettünk egy nagy kört benne és fotóztunk. Úgy volt, hogy ott lesz a Coca-Cola kamion is - elsősorban azért mentünk ki, - de sajnos nem találtuk és senki nem tudta megmondani, hogy hol van. Szóval hazajöttünk, miután elegendően elfáradtunk.
Volt óriáskerék, hullámvasút, sokféle játék, mint a majálison nálunk és kb. minden második ember valamilyen óriás plüssel a kezében mászkált, amit ott nyert. Fogalmam sincs, hova fogják rakni ezekben a pici londoni lakásokban...
Szegeden most mindenki az óriáskerékkel fotózkodik, gondoltuk mi se maradunk ki belőle, ha már a szegediről lemaradunk.
22-én volt a Shalom közösség nagy karácsonyi bulija. Mindenki vitt valami enni- és innivalót: én rétest, Gábor pedig mini kifliket készített. Jó volt együtt lenni, rég voltunk már így együtt, én az utóbbi időben sokat kihagytam a suli miatt, ami szerda esténként pont egybeesett a közösségi alkalom időpontjával. Az elején a gyertyagyújtáson megkaptuk első "szülői" feladatunkat. Meg kellett gyújtani 1-1 gyertyát, sorban lefelé a család alkotói, fiatal, idős, anya, apa. Jól esett, hogy ránk gondoltak, pedig még nemi vagyunk "igazi szülők". Ez a különleges adventi gyertya elrendezés nem véletlen, Jézus eljövetelére való várakozást jelképezik. Hetenként fentről lefelé kell meggyújtani egy gyertyát. Később a gyerekek előadtak egy modern betlehelemest.
Pedro, Augusto kisebbik fia
24-én, a Szentestét Eszterékkel töltöttük. Átmentünk hozzájuk délelőtt és együtt főztünk. A menü tejfölös halleves, Wellington bélszín és mézes krémes volt.
Mire elkészültünk velük vacsora lett belőle, utána megajándékoztuk egymást.
(Gábor ezt a pulcsit kapta tőlem)
Nagyon jó dolgokat kaptam, fotós kellékeket, amiknek nagyon örültem. Egy fotós üveggömböt, egy makrolencséhez való közgyűrűt (ill. 3 különböző méret) és egy f1.8-as portré objektívet, ami nagyon nagy fényerejű. Nagyon szuperek. Nem is számítottam rájuk, én ezekből csak a gömböt kértem.
25-én késő délután Gábor hazavitt minket, mert semmi nem járt. Olyan furcsa volt, hogy megállt a közlekedés. Itt nem csak a boltok vannak zárva 25-én, hanem a tömegközlekedés sem jár. Megáll az élet.
Augustoéktól ezeket kaptuk, Eszteréknél bontottuk ki este:
Egy Első apa túlélő könyve, egy lábápoló készlet nekem és egy baba lenyomat készítő Bálintnak.
26-án, az ún. boxing day-en pedig óriási leárazások vannak, úgyhogy Augusto már reggel 6-kor ment vásárolni a gyerekeknek ruhát. Mire mi felébredtünk, már visszajött és mutogatta, hogy miket talált mennyiért. Hatalmas tömegek voltak és el tudom képzelni, ahogy egymást lökdösték az emberek... Brrr, még a hideg is kiráz a gondolatától.
Én másnap voltam a plázában, csütörtökön, de akkor alig mászkált néhány ember.