Otthon az idegenben

Új év, új lehetőségek

2018. január 31. 15:20 - KicsiKitti

Január 2-ra, keddre kaptam egy szabadnapot, tehát így csak 3-án kezdtem. Új munkarendet kaptam, már 8-kor kezdek és így 7 órát dolgozok. (hétfőtől péntekig)

Csütörtökön megérkezek és a delivery srác áll az ajtóban és zárva a bolt. Remek, mondtam neki, hogy nekem nincs kulcsom és ma pont telefonom sincs, mert szervizben van. Szerencsére a noteszemben megvan a manager száma, úgyhogy felhívta őt és megbeszélték, hogy bepakolhatja a szomszéd fodrászatba az árut. Természetesen az eső is esett, csak hogy még nehezebb legyen.

Én 1 órát álltam a bolt előtt. Miután teljesen átfagytam bekéredzkettem a mellettünk lévő fodrászatba, hogy ott várjak. Közben próbáltam elérni én a managert, mert már elegem volt és haza akartam menni. Mire pont besokalltam volna, megérkezett. 1 órát álltam WC nélkül a hidegben, esőben (nem akartam otthagyni az árut, mert az ajtóba is pakolt, aminek nem baj, ha ázik)(magyar mentalitás, hogy nem hagyunk semmit a bejárat előtt magára, mert lábakél). Közben pont azon gondolkodtam, hogy ez valakinek nagyon sokba fog kerülni, ha nekem kell áthordani az árut.

Amint megérkezett mondta, hogy nem aggódjak ki leszek fizetve. (ez most a legkevésbé érdekelt) Beérve láttam, hogy a főnök is jött, ekkor beigazolódott a tippem, miszerint a tulajdonos a manager apja. Mivel egyszerre értek ide, ezért valószínű, hogy együtt jöttek. Bepakolták az árut ketten, nekem csak a könnyebbeket adták és nem engedték, hogy nehezet emeljek.

Később, kb. másfél óra múlva nem éreztem jól magam, úgyhogy hazamentem. Ennyit a „hűséges rabszolgáról.” (ezt én gondoltam magamban, amikor megérkeztek). A lánynak később sem volt nyoma, akinek jönnie kellett volna, de ez már a második eset volt és a követekzőnél már biztos, hogy nem fogok ott ácsorogni, hanem hazamegyek és kifizettetem a költségeimet.

 

Pénteken beszélt mindenkivel a menedzser az előírások betartásáról, hogy még figyelmesebben kell, de engem ez nem érint, csak el kell mondania nekem is. Kedden volt egy ellenőrzés és most másik nőt kaptunk, aki sokkal szigorúbb és az egyik embernek volt sok hibája és kapott valami figyelmeztetést. Nekem azt mondta, hogy én precíz vagyok, jól dolgozok, rendezett, pontos és megbízható vagyok. Ha így folytatom, akkor supervisior is lehetek, mert jó dolgozó vagyok és gyorsan tanulok, csak többet kéne kommunikálni a vevőkkel. Muszáj lesz egy kicsit visszavennem a rendezettségből különben elő leszek léptetve.

A hónap dolgozója program is indul, lehet majd kapni valami jutalmat. Nem tudom, a előlépés nagy felelősséggel jár, több munkával és persze nagyobb fizetéssel, de pont tegnap kezdtem másik munkát kereseni, mert elegem van ebből.

Amikor láttam beszélgetni a managert a lánnyal, aki már kétszer késett, azt hittem, hogy ezért beszél vele, mert nem akarja kirúgni, csak beszélget vele és figyelmezteti, hogy ez nem mehet így tovább. Aztán,amikor engem is hívott, akkor nem tudtam mi van, azt hittem velem is erről akar beszélni, de mit tudnék mondani? Ez szóba se került.

Néhány napig rágyúrtam a hónap dolgozója díjra, aztán lebetegedtem és otthon nyomtam az ágyat. Nem sokat aludtam, mert nem kaptam levegőt, a pici alvás is csak félülő fekvésben volt. Magasra párnázva a hátam, amit egyébként nem szeretek, inkább alszok párna nélkül, de ne legyen túl magas a párna. Aztán pedig napokig fájt a hátam és a nyakam ettől a helyzettől.

Szólj hozzá!
Címkék: munka

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr5113618440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása