Vasárnap végül mégsem kellett dolgoznom, sikerült megoldani - szólt a szombat délutáni SMS-ben. Hétfőn, kedden hatalmas hajtás volt, most van egy olyan akció, amiben 99 penniért kapsz egy 6 inch-es mega melt szendvicset, amiben van bacon, buggyantott tojás és kolbász.
8:30-11:00-ig tart a reggeli. Fél 10-kor már elfogyott a buggyantott tojás, majd a kolbász, később 11 körül pedig elfogyott a kenyér. Roppant kínos volt. Nem értem a vezetőséget, hogyha kitalálnak egy ilyen akciót, akkor miért nem készülnek arra, hogy több fog fogyni mindenből? Pl. 4 csomag tojás helyett 10 csomag tojással készülni? Mondta a srác is, hogy ilyen még nem volt, hogy üres legyen a kenyeres állvány, de ez van most. És ott álltunk, hogy nem tudunk mit adni nekik, de jönnek sorban az akcióra.
Azért jó főnök a menedzserem mindig tudja, hogy mit kell rábízni másra, amit ő nem akar megcsinálni. Viszont mellette szóljon, hogy mindig mindent megköszön. Az előző főnökömhöz képest, lényegesen óriási különbség, aki tudja tudja, aki nem az nem.
MIndig azt érzem, hogy én vagyok a bevándorló idegen, aki kiszolgálja a gazdagokat, mert persze senki nem vállalná ezt a melót, ennyi pénzért. Vajon miért csak külföldiek vagy diákok dolgoznak a Subway-ekben? Hát ezért...
Egyesek viszont nem képesek felfogni, hogy valakinek nem magától értetődő az angol... Nem képes felfogni, hogy sok erőfeszítésbe telik megtanulni és nem könnyítik meg a dolgainkat. Nekik persze könnyű, hogy ebben nőttek fel.
Úgy döntöttünk, hogy mégis újrakezdem a sulit. Kedden este voltam az első órán, ami igazából a múlthéten csütörtökön kezdődött, csak arról lekéstem, mert hogy akkor voltam kiborulva és akkor jutott eszünkbe az az ötlet, hogy esetleg visszamehetnék a suliba. Ha már itt vagyok használjam ki azt a lehetőséget, hogy tanulok. annak legalább haszna van. Szóval elmentem, nagyon kedvesek voltak, az osztályban voltunk 13-an. Ez most nem annyira vegyes társaság, mármint bőrszín alapján, most inkább fehérek vannak. Annyira sokat nem beszélgettem senkivel, mert késve érkeztem, de akit kérdeztem az olasz és venezuelai. Túlnyomórészt fiúk. Ismételtük azokat, amiket előző tanévben megtanultunk.
Most másik iskolában vagyok, egy másik helyen, mert ahol múltkor voltam, Sohoban, ott betelt az esti képzést, mert elég későn is szóltam. Ugyanaz az iskola, csak másik kihelyezése, ez most a Victoria centre. Nincs olyan messze a másiktól, csak tőlünk van messze. Többet kel metróznom, ill. másik metróvonallal. Picit több, mint 1 óra az út, + séták. Sokkal nagyobb iskola, mint a másik, és sokkal könnyebb eltévedni. Ott bolyongtam először, mert nem találtam az iskolát sem, a GPS is bekrepált. Aztán bolyongtam az iskolában is. Először, amikor bementem, ugye megvolt, hogy kit kell keresnem, mert a volt tanárom eligazított. Mondom a securitisnek, hogy kit keresek, az meg ki?? Na mondom remek. Aztán mondtam, hogy mit akarok és azt se tudta megmondani, hogy hova menjek. De jó, hogy képbe vagy, akkor én honnan tudjam, hogy hova kell mennem, amikor most vagyok itt először? Szóval bolyongtam egy ideig, mire megtaláltam egy termet, ahol ott volt a tanár, akit kerestem. Ő kérdezte, hogy én vagyok a Krisztina? Mondom igen, végre megtaláltam. :) Anne, a volt tanárom már értesítette őt, hogy jönni fogok. Kitöltöttük a papírokat. Annyival jobb ez a suli, hogy itt adnak utazási kedvezményt, ha 2 mérföldnél messzebb laksz. (vagy legalábbis itt szóltak róla) Úgy van, hogy 285 font lenne a teljes képzés ára. Kapok 20% kedvezményt, ha a fizetésem nem éri el az évi 21.000 fontot, márpedig nem éri el és még kapok továbbá (asszem) havi 50 font utazási támogatást, amennyiben, részt veszek az órák 90 százalékán. Mármint nem egy óra 90%-án, hanem egész képzés 90 %-án. Végül 208 fontot kellett (csak fizetnem) Ez a képzés december 12-13-ig fog tartani. Heti 2 alkalom kedd és csütörtök este fél 7-9-ig és úgy sikerült hazaérnem 10-re, hogy nem kellett várnom a tömegközlekedésre, se a metróra, se a vonatra, ami azért ritka. Szóval elég későn fogok hazaérni, meg utána vacsora, 11-nél hamarabb nem fogok tudni ágyba kerülni. Szerdánként ugye közi van, úgyhogy szerdánként se fogok 10-nél hamarabb ágyba kerülni, szóval majd látjuk, hogy hogy fogom bírni. Egyelőre szerdán eléggé hulla voltam. Szerencsére a péntekeim szabadok, szóval 3 napos hétvégém van hál'Istennek, tehát alhatok pénteken a csütörtöki tanfolyam után.
Nem lesz túl sok időm ide írni, de hétvégén megpróbálom összefoglalni a hetemet. Szóval kicsit ritkábban fogok írni, de ne felejtsetek el visszatérni és figyelni a frisseket. Amíg kialakul az új életrendem, hogy minden beleférjen addig kevesebbet fogok írni, de gyertek vissza!
