Szombaton egy kerti party keretében megünnepeltünk Gáborral közösen a szülinapunkat, ami 5 nap különbséggel van. Együtt 60 évesek lettünk, most már közelebb kerültem a 30-hoz mint a húszhoz.

Egész héten készülődtünk, hogy minden meglegyen szombatra, üdítők, alkoholos italok, ebédhez valók, torta alapanyagok és díszítés. Pénteken elkészítettem a tortát, hogy legyen ideje éjszaka a hűtőben állni. Nem számítottunk sok emberre, mert sorban mondták vissza a meghívást. Volt valaki, aki utolsó nap írta, hogy nem jön. Összesen 12 fővel számoltunk így.

Szombat reggel kicsit veszélyben volt a kerti party, mert lógott az eső lába és csöpögött is. Azért nekiálltam feldíszíteni az udvart, hátha mégis meggondolja magát és kisüt a nap délutánra. Ha esetleg mégsem, akkor majd becuccolunk a verandára - gondoltuk. Gábor elszaladt még húsért és friss halért, aztán nekiállt a halászlének.

A család megérkezett kb. 3 és 4 óra között és átadták az ajándékaikat, mármint amit nekünk hoztak. Aztán megettük a halászlét, ami nagyon finom lett és Gábor begyújtotta a grillsütőt, ami elég késő volt, mivel hogy nem értettünk hozzá, ezért eleinte csak füstölt és nem akart meggyulladni. Még a kutya is beszaladt a házba, mert nem bírta a füstöt. Szóval, amíg meggyulladt a szén, addig mi pácolódtunk és füstölődtünk a húsok helyett. Sok szöszölés után végül sikerült megsütni a húsokat, és megcsináltuk a hamburgereket. A többi vendéget 7 körülre vártuk, úgyhogy 7-ig vártunk a tortával. Mi egymásnak a torta után adtuk oda az ajándékokat. Kaptam: egy nagy minyont, egy ékszerszettet és egy fitness karkötőt. Gábor kapott egy hátizsákot, ő is egy fitness karkötőt, ami tudja mérni a pulzust, lépésszámláló van benne, méri a megtett kilométereket és kb mennyi kalóriát égettünk el. Közösen kaptunk egy üveg bort, kaptunk még az évfordulónkra egy süti "takarót", ami egy háló, hogy ne lepjék a legyek az ételt. A férjemtől kaptam egy karórát, amihez volt egy nyaklánc is, ő pedig egy bicikliszerelő állványt kapott "tőlem" (nyilván saját munkám híján az ő pénzéből vettük). Szerettem volna valami személyeset is adni neki, úgyhogy vettem egy képeslapot, egy személyes üzenetet írtam bele és készítettem egy fülhallgató tartót neki, amit még korábban ő kért.

Éppen azon tanakodtunk, hogy kártyázni kéne, ahhoz pedig becuccolni, mert nagyon fúj a szél, amikor csöngettek. Egy kisebb "váratlan" csapat beállított 8 körül. Négyen jöttek a közösségből: egy brazil lány, egy brit lány, egy amerikai lány és egy olasz fiú. Nagyon jól szórakoztak a lányok a trambulinban. Hatalmas és hangos kacagások voltak. Mindenki nagyon dicsérte a halászlét és a tortát is. Azt mondták, hogy meg kéne tanítanom ezt a tortát vagy csak tanítanom kéne a főzést, sütést úgy ahogy van?! Ez nem volt tiszta, de ez volt a lényeg, amit értettem. 

Este végül szép idő lett, mire többen lettünk és magyar buliból átváltott kétnyelvű buliba. (A szép időt úgy értsétek, hogy kiderült az ég, és szinte kisütött a nap is). Soha nem volt még ilyen hűvös és felhős az idő a szülinapomkor. Szóval angolul kellett boldogulni este, és meg akartam kérdezni Danieltől, hogy kér-e valamit, de nem tudtam ezt angolul, viszont olaszul igen, úgyhogy olaszul kérdeztem meg tőle. Még szerencse, hogy van ez az alternatíva. Jobban szeretem az olyan "angolokat", akik tudnak olaszul, mert akkor egyszerűen csak átváltok olaszra, amit nem tudok angolul és olaszul meg igen. 

Nem sokkal később hazaértek Augustoék is és tőlük is kaptunk egy-egy üveg bort, én egy magyar Törley-t. Később megint jött egy újabb csapat, a brazil lány nevelőszülei - Augusto barátja -, szóval teljes tömeg lett itt a végére. Hajniék haza akartak menni 10 körül, mert még haza kellett vezetni Birmingham-ig (Walsall-ig), de előtte még frissíteni kellett a GPS-t, ami kb.másfélóra volt, úgyhogy majdnem éjfél volt már mire elindultak. Mondanom se kell, hogy hajnali kettőnél hamarabb nem is érkeztek haza. Éjfél elmúlt, mire elment az utolsó vendég és mi is ágyba kerültünk, meg elpakoltunk. Azért jó kis hangulatos buli kerekedett a végére. Azt mondta Gaby (a brazil lány), hogy meglepődött, hogy milyen sokat fejlődtem angolból és várja a vizsgáim eredményét, majd szóljak, ha tudom, hogy hogy sikerültek.

      A minyonom felvette egy időre Gábor hátizsákját és a nyakláncomat Van most már tesója az otthoninak :)                  Loki pózol az új bicikliállvánnyal :)

 Gábor ajándéka tőlem          És hamár ránk sötétedett, akkor ki tudtuk próbálni legalább a lampionokat és szerencsére szép képeket készít a telefonom, úgyhogy meg tudtam ezt is örökíteni Veronica kért egy képet, mert elég hasonló a ruhánk :)