Szombatra terveztük, hogy kimegyünk és felülünk az óriáskerékre, még az idő is nekünk kedvezett. Reggel pici felhőszakadás volt, amikor készülődtünk, majd filóztunk, hogy menjünk vagy ne menjünk. Aztán felkerekedtünk és hetedhét országot bejárva - vagy legalábbis néhány londoni metróállomást, átszállással - megérkeztünk úticélunkhoz.
A tömeggel áramolva megcéloztuk a nagy kereket. Elmentünk a pénztárhoz és beálltunk a kígyózó sorba.
Nézzünk egy kis történelmet a Wikipédia enciklopédiájából:
London Eye
A London Eye, más néven Millenniumi Kerék egy óriáskerék Londonban. 1999-ben készült el, a nagyközönség számára 2000 márciusában nyitották meg. 2006 májusáig ez volt a világ legmagasabb kilátója. A London Eye 135 méter magas, és a Jubilee Gardens nyugati, a Temze keleti partján, Lambethben fekszik, a Westminster és a Hungerford híd között. Az óriáskerékben 32 zárt, légkondicionált kapszula van, amelyek a kerék külső széléhez vannak rögzítve. Sebessége 0,26 m/s, kb. 0,9 km/h, így egy kört 30 perc alatt tesz meg. A kerék általában nem áll meg azért, hogy utast vegyen fel: a körforgás olyan lassú, hogy az emberek kényelmesen tudnak be- és kiszállni. Néha azért megáll, hogy a fogyatékkal élők és az idősek is be tudjanak szállni, illetve el tudják hagyni a kereket. A kereket részenként készítették el, amiket végül a Temzén úsztattak fel a megfelelő helyre. Mikor a kerék egy része kész volt, azt daruval emelték fel a kijelölt helyre. Óránként két fokot emeltek rajta, míg el nem érték a 65 fokot. Itt pihent egy ideig, míg a mérnökök előkészítették az emelés második szakaszára. Összesen 1700 tonna vas van a London Eye-ban.
Kivártuk a sorunkat. Hosszú-hosszú unalmas, fárasztó és meleg volt. Összesen kb. 3 sor volt, amiből csak az egyikbe álltunk be. Majd egy órás várakozás után sorra kerültünk. Volt egy kuponunk, amit be akartunk váltani, ez ilyen egyet fizet, kettőt kap lehetőség lett volna. Azt mondta rá a pénztáros, hogy lejárt. Tehát szépen kisétáltunk onnan. Nem vettünk jegyet, mert nagyon drága lett volna, ha két felnőtt jeggyel akarunk bejutni és vannak különböző más kedvezmények, pl. online vásárlás, kombinált jegyek más helyszínekkel stb. Tehát mielőtt kidobtuk volna a kupont, még egyszer megnéztünk mire lehet még jó, mert akkor oda megyünk. Közben, ahogy álltunk és néztük a kereket olyan érzés volt, mintha ki akarna dőlni. Pedig csak a felhők mozogtak a háttérben és az képzett optikai csalódást.
Így tehát elmentünk a Sealife-ba, ahol a vízi állatok életét lehetett akváriumokban megcsodáni. Gábor még a névnapján el akar oda menni (ami nem most volt), úgyhogy utó-utó névnapra megkapta. Sajnos nem sikerültek túl jó minőségű képek, túl sötét volt és túl gyorsak a halak. Azért néhányat beválogatok nektek a jobbak közül.
Keresd a hibát!
Elárulom akkor. Igen, megvan.
Az ott középen egy hal. :)
Rokonokkal. catfish
Egyedül csak az nem tetszett, hogy amíg mi körbejártuk, addig ők mindenkinek csináltak egy füzetet a már elején elkészített képekből. Ugyanis meg kellett állni az elején, hogy lefényképezzenek minket. Odahozták, megmutatták mit készítettek, mindenféle előzetes kérés nélkül. Tök nagy pazarlás!!!!! Mi nem vittük el a miénket, mert még 15 font lett volna. Szóval megy a szemétbe....