Otthon az idegenben

Történetek

2018. február 12. 18:41 - KicsiKitti

Javított verzió

Hogy ne csak mindig rosszat írjak és panaszkodjak, megosztok veletek egy-két munkahelyi történetet:

Volt egyszer egy vevő, aki vett nekem egy sütit. Illetve ő nem kérte az övét, én meg ugye jót tettem vele, mert néhány penny-t spórolt rajta. Kérdeztem, hogy az enyém lehet? Mondta, hogy igen. Tök cuki volt, visszakérdezett, hogy éhes vagy? Vegyek neked egy szendvicset? Mondom, jajj nem dehogyis (mi ingyen eszünk, de persze ezt neki nem mondtam) Visszakérdezett, hogy biztos vagyok benne? Mondom igen. Tök aranyos volt, hogy nézett rám, ha éhes vagy, akkor veszek neked egy szendvicset.

 

Egyik vevő bejön, éppen nincs senki. Megáll a pult előtt és azt mondja: "Give me this one!" Azt kérem, és mutat a táblára, amin kb. 20-féle szendvics van. Felnézek a fejem fölé a táblára, visszanézek rá és kérdezem, hogy melyikre is gondol. És elkezdtünk barkóbázni. Kérdezem, hogy a chicken tikka? Mondja igen. Aztán kiderült, hogy mégsem, mert nem "halal" a hús, úgyhogy a tonhalat kéri. (A "halal" az olyasmi, mint a kóser, másképp kell levágni.) Alig bírtam visszatartani a röhögésem, amikor hátat fordítottam neki, hogy berakjam a sütőbe a szendvicset széles vigyorral. Miután elmentem jót vihogtam. :D

Elmeséltem a lányoknak, a manager röhögött, Ayan csak annyit mondott hülye emberek.... :P

Feldobta a napomat, még sokáig kacarásztam rajta a délután.

 

Néhányan azt csinálják, hogy felveszem a rendelést, beteszem a sütőbe. Kiveszem, ráteszem a zöldséget és a szószt. Csomagolom be, és ekkor ők már dugják be a kártyát a leolvasóba, fel se tűnik nekik, hogy még ott se vagyok és nem ütöttem be a pénztárba.

 

Mindennapos vendég jön, mondja milyen kenyeret kér, felnézek rá, visszakérdezek, hogy csirke és pepperoni? Erre szélesen rám mosolyog: Igen! A manager is mondja: Tudod! :) Kb. 200 embert szolgálok ki naponta, de azért 1-2-t tudok csak, nyilván nem ismerem mindenki étkezési szokásait és ezt senki nem is kérheti. Aki mindennap nálunk eszik és ugyanazt kéri, akkor azt azért nagy eséllyel meg tudom jegyezni. Van, aki pl. belép az ajtón és már tudom, hogy mit fog kérni, de azért a biztonság kedvéért érdemes megkérdezni, nehogy épp akkor váltson! Egyszer előfordult velem, hogy automatikusan csináltam neki, aztán mondta, hogy nem is azt akarta kérni.

 

Szólj hozzá!
Címkék: munka

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr7713647008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása