Péntek, egész nap ki se kelek az ágyból, csak ha nagyon muszáj. Fáj a lábam, nem lett jobb reggelre, viszont legalább nincs bedagadva, se elszíneződve.

Szóval enni és WC-re mentem csak le, ha nem muszáj nem lépcsőzök inkább. Még szerencse, hogy nincs semmi dolgom. Úgyhogy megfogtam és magamhoz vettem a laptopot az ágyba, kivetítettem a sorozataimat a TV-re és nagy kijelzőn néztem őket. A kis asztalt befordítottam az ágyra és gyöngyöt fűztem közben. Játszottam a telefonomon lévő játékokkal és eltelt a nap, hazaért Gábor és palacsintát sütött vacsorára. 

A szombati ébredés egy kicsit jobb volt, rá tudtam állni a lábamra, úgyhogy ki is használtam ezt és kitakarítottam a lakást egészen addig, amíg nem szólt a bokám, hogy elég lesz. Azt hiszem, hogy kicsit megerőltettem, mert elkezdett fájni, úgyhogy felmentem pihenni és inkább csatlakozott Gábor is és együtt megnéztünk egy filmet.

Azt hiszem rájöttem, hogy miért is történt ez a kis baleset. Eszembe jutott, hogy nem vettem Gábornak sampont és vissza akartam fordulni, de közben rájöttem, hogy itt ebben a boltban nincs is, hanem Stratfordban van, tehát mégse kell visszamennem. Szóval az egyik lábam elindult vissza, a másik meg ment volna tovább. :D