Szombaton érkezett Hajni és Péter (anyósomék) Londonba. Este elmentünk a misére, mivel vasárnap nem lesz rá lehetőségünk. Gábor vezetett.

Én meg hátul így:

 Jajj nekem, rossz oldalon van a kormány! - Teljesen jól leírja a kép az érzésemet

Azért túléltük, nem is volt olyan vészes, csak az elején volt kicsit ijesztő.

Vasárnap reggel korán keltünk és mentünk Stonehenge-be. Persze útközben volt csomó dugó és forgalmi fennakadás, úgyhogy dél körül érkeztünk meg (a fél 11 helyett). Ezt a nászajándék kiegészítéseként kaptuk, most váltották be nekünk, amit az esküvőn ígértek. 

A körülbelül két órás utazást a parkolóhely keresése követte, majd busszal vittek minket közelebb a kövekhez. Ott is csak kijelölt és kiépített útvonalon lehetett haladni, nem lehet a kövek közelébe menni, mert gyenge a talaj és túl sok ember látogatja. Emiatt egy kicsit csalódott voltam, hogy nem lehetett közéjük menni, de így sem volt azért olyan rossz. 10 m volt a legközelebb, ami közel vitt minket.

 Ezt láttuk az autóból

 ennyi autó volt a parkolóban  bejáratnál  itt látszik az ösvény

Mivel egy puszta közepén van, ezért nagy volt a szél és egyébként is borús időjárást fogtunk ki. Már írtam arról, hogy mennyire jellemző Angliában a szél. Nos, annak a többszöröse volt itt jellemző, mint Londonban. Hatalmas szél volt, ezért fel kellett öltözni rendesen. Még nyáron is érdemes széldzsekit, sálat, sapkát húzni, a fázósak kesztyűt és kapucnit is vehetnek fel - mint én is. Természetesen mivel Anglia, ezért az eső sem maradhatott el a kirándulásról.

A Stonehenge története 

Több teória is létezik az építésére, mert pontosan nem tudjuk a történetét. Mindenki azt hisz róla, amit akar.

Több szakaszban építették fel, kb. 1000 éves időszak alatt.

A külső részén egy árok, azon belül egy domb fut körbe. 5000 évvel ezelőtt épült, kb. Kr.e. 3000-ben. Már 500 évvel a kövek előtt ott volt az árok.

Az árok és a domb együtt az ún. „henge” (hendzs), erről kapta a nevét a hely. Ált. a henge-ek kör alakúak, ez 100 m átmérőjű. Stone=kő, jelentése: kőhendzs

Szarvas aganccsal ásták ki az árkot. Megtekinthető a múzeumban belőle 1-2. A kiásott mészkövet a gödörből felhalmozták, mészfehér volt az árok és a domb, amikor megépítették.

Az árkon belül van 56 lyuk, ezekben vagy kőoszlopok vagy faoszlopok voltak. Ezekben a gödrökben elégetett emberi maradványokat találtak. Kb. 150 embert temettek itt el az első 200 évben. A legelső időkben temetőként funkcionált.

Sarokkő és avenue (sugárút)

A sarokkő (heelstone) arról kaphatta a nevét, hogy kicsit el van dőlve az egyik irányban, de lehet, hogy a görög héliosz szóból származik. A napkelte irányában van. A henge-ből kijövő árok és domb egyenesen folytatódik kifelé a körből a sarokkő két oldalán, ez az ún. avenue, ami 20 m széles, 3 km hosszú és az Avon folyóig tart. A kövek után épült Kr.e. 2300-ban. A sarokkő pontosan a napfelkeltét mutatja a nyári napforduló idején. A téli napfordulónál a másik oldalon lehet látni a napnyugtát. Vagy egy kalendáriumnak használták vagy egy szent helynek, ahol az évszakokat ünnepelték.

Ki építette?

Késő neolitikumban lévő emberek építették, nomád életmódot folytattak, tehát vándoroltak, de rendszeresen visszatértek ugyanazokra a helyekre. A cserépedényeik által nyerünk betekintést a kultúrájukba.

Több száz emberre volt szükség ahhoz, hogy megépítsék a Stonehenge-t. Még több emberre volt szükség, hogy idehozzák a  köveket, valamint ennivalót és szállást biztosítsanak az építőknek.

Az egyik elmélet szerint egy emlékhely volt az ősök és halottak tiszteletére. Van egy másik hasonló helyszín innen nem messze, Durrington Walls-ban. Ugyanolyan avenue vezet a folyóhoz, mint Stonehenge-ből. Durrington Walls-ban találtak házakat is, meg több használati tárgy maradványt, mint Stonehenge-ből. A faluban is volt egy henge, csak ott az oszlopok fából voltak. Az elmélet szerint a kőböl készült henge-t építették a halottaknak, és fából is készítettek egyet az élőknek. Azért építették kőből az ősöknek, mert az állandó, mint az ősök, és fából az élőknek, mert múlandó. 

Áldozati kő

A bejárati úton 3 kő állt, amiből most már csak 1 látszik. Ezen az úton lehetett bemenni a kövekhez. Ennek a kőnek a magas vastartalma miatt esőben vöröses színe van. Valószínűleg ezért nevezték el áldozati kőnek. Az 1800-as években kapta ezt a nevet, amikor azt hitték, hogy a druidák építették a Stonhenge-t, akikről azt tartották, hogy emberáldozatokat mutattak be.

Kőtípusok

Stonehenge a benne lévő kövek miatt különleges helyszín, nagyon messziről hozták ide ezeket a köveket. A nagyobb köveket sarsen-nek hívják, melyeket 30 km-ről hoztak ide, 30 tonnát nyomhatnak. A legmagasabb több, mint 7 m magasan áll ki a földből, és további 2,5 m mélyen van a földben. A kisebb kövek a kör belsejében 3 tonnásak és kékköveknek hívják őket. Kékesszürke vulkanikus kőből vannak, DNY-Walesből hozták ide, 240 km-ről. Valószínűleg fából készült hengereken és szánokon hozták. A vízi utakat is igénybe vehették, egyszerűbb hajók és tutajok használatával.

Belül a nagyobb kövek patkó alakban voltak és trilithon-nak hívják ezeket, mert három kőből álltak.

Komoly mérnöki munkára volt szükség, sok ember együttműködését igényelte ez az építkezés. Minden munkaszakasz több száz ember munkáját vette igénybe, plusz azok, akik segítőként voltak jelen, akik pl. szerszámokat készítettek, kötélkészítők, favágók és akik kaját készítettek. Komoly társadalmat igényel, hogy több száz ember csak az építéssel foglalkozzon és a többiek eltartsák őket. Kőbaltákkal faragták ki ezeket a köveket és a tetején lévő „csapokat”, amikkel egymáshoz rögzítették.

Dombok

Több fűvel borított dombok vannak a környéken. Minden irányban találhatóak. Van amit királyhalomak hívnak, van, amit bokorhalomnak. Ezek a halmok a Stonhenge után épültek, Kr.e. 2300-1600 között. A legtöbb ilyen halom a természetes domborzatokra lett építve, hogy látszódjon róluk a Stonehenge. Több mint 300 ilyen halom van Stonhenge 3 km-es sugarában. Minden egyes halom sírhelyeket takar, amiről azt feltételezzük, hogy fontos emberek sírhelyei. A legkorábbi halmokban temetési, a későbbiekben hamvasztási maradványokat találtak. 1 halom alatt több temetési hely is van. Amikor először megépültek a mészkő miatt fehérek voltak.

Számomra az első benyomás az volt, hogy nem is olyan nagyok a kövek, mint elképzeltem. Azt hittem sokkal nagyobbak lesznek.

          Miután végeztünk a túránkkal, elindultunk vissza a látogatóközpontba, hogy megnézzük a múzeumot, de nem engedtek minket vissza, mert volt valami incidens és a rendőrök lezárták az utat. Mint később kiderült azért, mert egy motoros túl veszélyesen közlekedett az úton és őt keresték. Végül elindultak a buszok és visszamentünk. Megnéztük a múzeumot is, ahol volt néhány használati tárgy kiállítva, meg filmek vetítve. 
  Így nézhetett ki a Stonehenge, amikor megépítették...

 ...és így néz ki ma. Meg néhány kunyhóba is betekintést lehetett nyerni.         Melegedés, miután jól átfagytunk.

  Próbálkoztunk hátha sikerül eltolni...

  ...vagy felállítani...

...de meg se moccant.

Gábor a kőbaltás ősember:

 Én pedig ős plázacicát játszottam:

Majd hazaindultunk, de előtte kerestünk egy kajáldát, mert du. 4 volt. Találtunk egy pizzériát és vettünk 4 nagy pizzát. A férfiak és én megettünk 7-7 szeletet belőle. Amikor hazaértünk szülinapi buli volt, Augustonak és a kisebbik fiának volt a szülinapja, és telt ház volt. Felköszöntöttük őket, ettünk a tortából, majd olyan tíz körül elkezdtünk zenélni és énekelni és ezzel zártuk a napot.

És a szülinaposok a végére.