Otthon az idegenben

Második nap

2017. április 19. 15:19 - KicsiKitti

Reggel kitapasztaltam, hogy a metró hátsó ajtaján kell felszállni, ott nyitva van résnyire az ablak a két vagon között, így kevésbé lehet megfulladni, mert jár a levegő és kapaszkodni is jobban lehet. 20 perccel kezdés előtt ott voltam, hamarabb indultam.

A tanár első dolga volt reggel, hogy szétrobbantotta az asztaltársaságokat, akik azonos nyelvet beszélnek. Így kaptam két spanyolul beszélő embert magam mellé. Azért nehéz dolga lesz, mert az osztály 90%-a dél-amerikai, és 98% latin ajkú. Van egy török, akire tegnap azt hittem orosz az akcentusa alapján. Meg persze vagyok én, akinek egyik nyelvhez se hasonlít a nyelve. Tehát így oldottuk meg közösen a feladatokat, egy magyar és két azonos nyelvet beszélő idegen. (úgy vannak az asztalok, hogy két trapéz formájú asztal van összetolva, és így egy hatszöget képez, amit körbe lehet ülni). És amit nem értettek, az elkezdték spanyolul megbeszélni. Megkértem őket, hogy angolul beszéljenek, mert én nem beszélek spanyolul. Nem is értem, vannak akik már több éve itt élnek és mégse beszélnek angolul. Hogy boldogulnak? Hogy értetik meg magukat? Én meg a 4 hónap alatt többre mentem, mint mások. Szerencsés vagyok, hogy jó nyelvi érzékem van. Ragad rám az angol, mint kosz a játszótéren a gyerekre. És jó a zenei hallásom is, ezért a kiejtést is könnyebben elsajátítom. Szegények, van, akinek nagyon nem akaródzik az angol kiejtés még ismétlésre sem. Próbálok segíteni, amiben tudok, de nem tudom hogyan is kéne. Tegnap kaptunk egy feladatot, amit ma kiosztott kijavítva és kevés hibám volt. Erre a mellettem ülő megkérdezte, hogy csak két hibám van? Mire én: úgy tűnik. Stréber vagyok, kétszer is kihívtak a táblához. Most mit csináljak, na? Magamnak tanulok, nem másnak. De azért én is hibázok nyilván. Nekem is új ez a nyelv, csak jobban megmarad, mint másoknak. Valamiért. Az a jó, hogy nem kell szavakat magolni, mert környezetből tanulom. Egy nap hallok több tucat új szót, és nem mindet tudom megjegyezni. Naponta 3-4 új szót, ha megjegyzek. A többit tárolja az agyam és legközelebb, amikor újra hallom, akkor tudom, hogy ismerem és újra megkérdezem a jelentését és újra ha kell, addig, amíg nem rögzül.

Mai konklúzió: sürgősen meg kell tanulnom spanyolul, hogy tudjak segíteni a társaimnak.

Szólj hozzá!
Címkék: iskola

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr8212437279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása