Otthon az idegenben

Újra munkában

2018. július 04. 15:08 - KicsiKitti

06.14.

Csütörtök este van, suli után értesültem arról, hogy másnap állásinterjúra kell mennem. Elfogott a rettegés, nem tudtam eldönteni, hogy mit vegyek fel.

Egy tisztítóba keresnek embert, ez egy (dry celaner) ún. száraz tisztító. Nem akartam nagyon csinos lenni, de túl egyszerű sem. Úgyhogy megállapodtam egy elegáns felsőben és egy farmerben. A város másik felébe kellett mennem, mert ott van a fő irodájuk, másfél órás utazással jutok oda. Reggel nem nagyon volt étvágyam az idegességtől, de leerőltettem, mert evés nélkül csak nem indulok el egy hosszú útra. 

Egyébként az egyik osztálytársam ajánlotta a helyet, mert a barátnője ott dolgozik és ő adta meg az elérhetőséget, ahová el is küldtem az önéletrajzom, másnap pedig megkerestek.

Szépen felöltöztem, kicsinosítottam magam, mert mindig az első benyomás számít. Útrakeltem és megkerestem a címet. Ez a hely a szegedi Kereskedő közre emlékeztetett. Zsákutca volt, de a céget nem láttam sehol. Úgyhogy segítséget kértem az éppen cigiző alkalmazottól. Azt mondta, hogy a párhuzamos utca lesz az. Természetesen mivel zsákutca volt, ezért muszáj visszamennem és úgy bemenni a következő utcába. Az GPS eltérített, rossz helyre tette a célt. Na nem gond, pont ezért kalkuláltam bele, hogy kicsit hamarabb érkezzem. Miután megtaláltam a céget bementem és mondtam, hogy állásinterjúra jöttem. Bevezettek egy irodába és ott várakoztam.

Amikor a hölgy megérkezett kedvesen elnézést kértem a késésért (jó magyar szokás szerint), mire ő azt mondta, hogy ugyan már csak egy percet késtem. Könnyen megtaláltuk a hangot egymással. Gábor még este azzal nyugtatott, hogy nem kell aggódni, nincs vesztenivalóm, vagy megkapom az állást és az jó, mert lesz pénzem, vagy nem kapom meg és az is jó, mert majd lesz másik. Igaza van, de ennek ellenére mégis nagyon paráztam az egésztől. Mi van, ha nem értem, amit mond? Mi van, ha nem tudom elmondani, amit akarok? 

Végülis jól sikerült, nem készültem, mert nem tudtam, de hát ismerem az önéletrajzomat, tudtam válaszolni a kérdésekre, azt mondta, hogy a nyelvtudásom is van elég jó, hogy náluk dolgozhassak. Kérdezte, hogy tudok-e kezdeni hétfőn, mire én, persze tudok. Elmondta, hogy gazdag, híres és előkelő emberek járnak hozzájuk, ügyvédek, bírók stb, nekem pedig csak a vevőket kell fogadnom és felvenni a rendeléseiket. Ó hát ez egy teljesen más kategória, mint a Subway! Mindig kitűnő megjelenés szükséges - gondoltam- úgyhogy végre rendesen fogok majd kinézni. Fehér felsőben és fekete nadrágban kell dolgozni, és nem lehet póló vagy edzőcipő. Amikor felhívtam Gábort, hogy elmondjam neki, hogy hétfőn kezdek dolgozni, mondtam, hogy el kell mennünk vásárolni a hétvégén, mert amíg betanuló vagyok, addig nem adnak egyenruhát, hanem a sajátomat kell viselnem.

Aztán hétvégén elmentünk a plázába és fehér blúzt vadásztunk, ami nem volt egy könnyű menet. A fekete nadrág és cipő gyorsan megvolt és olcsó volt, de elegáns blúzt egyszerűen sehol nem találtam. Úgy felmérgesítettem magam rajta, hogy a végén azt mondtam, hogy vegyük meg ezt, mert már elegem van az egészből. Az egyik átlátszó volt, a másikban kilátszott a hasam, a harmadik nem volt a méretemben, a negyedik mittudomén.... Úgyhogy kb. 30 fontból vettem magamnak egy szett dolgozós ruhát.

Hétfőn 9-re mentem, negyed órával hamarabb érkeztem. A boltban nem tudták, hogy jövök, mert meglepődött a menedzser. Elmondta, hogy ez egy nem túl forgalmas üzlet, a végén kiderült, hogy nem is azt kell csinálnom, amit ígértek. Eltelt a nap úgy, hogy egyetlen vevővel sem találkoztam. Ami azért is volt érdekes, mert nem igazán értettem, hogy akkor minek kell kiöltözni? Csak a ruhákat rakosgattuk meg csomagoltuk, nagyon unalmas volt. Még semmit nem értettem és nem tudtam csinálni csak néztem, úgyhogy szétuntam magam. Úgy voltam vele, hogy végülis mi bajom történhet, legalább megtanulok rendesen varrni és szakszerűen inget hajtogatni, aminek azért otthon is hasznát lehet venni. Azzal próbáltam nyugtatgatni magam, hogy örüljek neki, hogy az unatkozásom ki van fizetve. 6-kor végeztem miután lejárt a 9 óra munkaidőm.

20180618_084810_hdr.jpg

Este hivatalosak voltunk Eszter szülinapját ünnepelni. Munka után egyenesen odamentem. Jó volt kicsit kibújni a cipőből, mert az új cipők hátránya ez, első nap mindig kitöri a lábam.

Kedden megtanultam inget hajtogatni és a rendszer működését: hogy vesszük fel a rendelést, mit csináljunk, ha valaki a ruhájáért jön, hol lehet megnézni, hogy kész van-e stb. Hamar végeztem, mert suliba kellett mennem. Azt mondta elmehetek fél 3 körül, mert nem nagyon van munka, amit most tudna nekem adni. 

Másnap egy másik boltba kellett mennem, mert az forgalmasabb, hogy ott tanuljam meg a munkámat és találkozzak vevőkkel is. Arról is volt szó, hogy időnként át kell menni majd a másik boltba besegíteni, ha nagy lesz a forgalom ott. Reggel ott sem tudták, hogy megyek, tök ciki volt, hogy nem beszélnek egymással és volt egy másik kezdő srác is ott. A lényeg, hogy ott aztán nagy volt a nyüzsgés, lényegesen több ember dolgozott ott, hátul volt varroda és lent pedig mosógépek, ahol a ruhákat mosták. Ott aztán nem volt időm unatkozni, csak kaptam a fejem egyik irányból a másikba. Jól éreztem magam ebben a boltban, jobban élveztem a nyüzsgést. Délután visszavitt a sofőr a másik helyre és tök boldog voltam, hogy újra "egy furgon életébe nézhetek bele".

20180620_154614_hdr.jpg

Természetesen a munkában elkezdtem azon kattogni, hogy megint egy családi vállalkozáshoz kerültem és ennek nem lesz  jó vége, mert én megmondtam, hogy szakítottam a családi vállalkozásokkal, elegem van belőle. Nem fogok többet családi vállalkozásnál dolgozni, kivéve, hogyha az enyém az. Úgy gondoltam, hogy lehet, hogy ez talán mégis más, mert ez egy üzletlánc, van több üzletük és talán ez nem lesz így annyira kihasználva az ember. Aztán kiderült, hogy mégiscsak kihasználják az embert, mert kiderült, hogy valószínűleg majd néha túlórázni is kéne, ami persze tudod mit jelent. Kb. minden másnap túlórázni kell, reggel 7:30-tól este 7-ig dolgozzál és természetesen minden szombaton dolgozni kell, szóval heti 6 napot dolgozol reggel 7:30-tól este 7-ig. És természetesen megkapod az 1 órás ebédszünetet, természetesen kifizetik a túlórákat meg a szombatot is.

Csak épp azzal nem számolnak, hogyha én nekik heti 6 napot dolgozok és reggel korán kelek, este későn érek haza és mire ágyba kerülök és lefekszek. Bejárok fáradtan dolgozni egy idő után nem leszek kedves a vevőkkel és a fáradtságtól kipurcanok. Az következik, hogy fáradt vagyok, a fáradtságba belebetegszem, a betegség miatt nem tudok bemenni dolgozni 1 hétig, 2 hétig otthon fekszek és próbálom kialudni a kialakult alváshiányt. Persze első nap közölte velem a manager, hogy ezek lesznek, és akkor én mondtam, hogy remek, örülök neki hogy ezt hallom, jól indítod te is a munkakezdést, rögtön elijesztesz. Aztán a héten kiderült, hogy ő 1 hónap múlva elmegy szabadságra és egyedül leszek, úgyhogy addigra tudnom kell mindent egyedül csinálni. Egyedül leszek, mert csak ketten vagyunk az üzletben. Mondom, ne vicceljünk már, én ezt nem fogom tudni, hogy a csudába csináljam meg?

Egy csomó minden van, csomó mindent kell menedzselni, csomó mindent kell véghezvinni, tudnom kell mit hová, hogyan, persze nincs két egyforma megrendelés, nincs két egyforma ruha, probléma. Na itt szakadt el az utolsó szál cérna és ekkor sokalltam be. Úgyhogy csütörtökön eljöttem. Közös megegyezés volt, ugyanis 9 órát ott vagyok és 3 órát utazok összesen, másfél oda, másfél vissza, túl messze volt és túl fáradt voltam. Szóval 4 napot dolgoztam.

Azt mondták, hogy keresnek logisztikust a fő irodájukba, úgyhogy szóljak, ha közelebb költöztünk. Félig-meddig egy logisztikus munkát ajánlott a mostani helyett! :D

De legalább tapintottam 100% kasmírt és 100% selyem ruhákat. Nekem csalódás volt, én azt vittem, hogy a selyem jobb, puhább anyag, pedig nem. Nagyon érdes és rossz volt nekem a tapintása.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr3114065647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lusuka 2018.07.05. 22:08:52

Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook profillal és minden mással: www.internetespenzkereses.info/