Otthon az idegenben

Új hét, új kezdet

2017. szeptember 29. 12:57 - KicsiKitti

3. rész, hétvége

Pénteken háromnegyed kilenckor felébredtem (túl korán), mert tízig fel se akartam kelni.

Utána még össze volt ragadva a szemem az álmosságtól, ezért még az ágyban maradtam játszottam kicsit és facebookoztam a telefonon. Fél 10-kor lementem reggelizni, utána visszamentem, bebújtam az ágyba egy Barátok köztöt nézni. Elindítom a sorozatot, már éppen kényelembe helyeztem magam, amikor csöngettek - jajj,de örülök, még pizsamában vagyok - a postás hozott nekem egy nagyméretű levelet és egy kisebb csomagot. A nagyméretűben benne volt az oklevelem, amit már régóta vártam az előző tanfolyamról.

20170922_101447_hdr.jpg 20170922_101515_hdr.jpg 

Este fél nyolctól volt egy gyógyító mise a St. Monicában. Nagyon szép volt, Gábor ministrált, én is szolgáltam volna, csak aztán végül egy kislány elvitte, amit nekem kellett volna, semmi gond nem volt ebből, hagytam neki. Gyógyultunk, imádkoztunk a betegeinkért a családban. Augusto meg Marcel, a barátja zenélt, (Marcel az aki beajánlott minket Augustonak a lakásra). Utána megvártam Augustot még összepakol, és vele jöttem haza, hogy ugye ne kelljen egyedül a sötétben sétálnom, Gábor pedig bicajjal. Augusto most lecserélte a kocsiját egy kisebbre és csak néztem, amikor kicuccolta a hangszereket, hogy fog ez mind beférni a kocsiba? Csak pislogtam, amikor sikerült neki, komolyan nem is gondoltam volna.

20170922_191258_hdr.jpg 20170922_192148_hdr.jpg 20170922_205201_hdr.jpg 20170922_205208_hdr.jpg 20170922_211237_hdr.jpg 20170922_211814_hdr.jpg 20170922_214514_hdr.jpg A Fiat Pandát cserélte egy Chevrolet Spark-ra.

Szombaton megbeszéltük Gábor barátaival, régi osztálytársával, hogy találkozunk, mert ő is kint él Angliában, de nem Londonban. Január óta próbáljuk összehozni a találkozót, de eddig nem sikerült, mert hol mi mondtuk le, hol ők mondták le valami miatt. Most végre sikerült időpontot megbeszélni, mert éppen valami dolguk volt Londonban. Estére beszéltük meg, mi pedig kitaláltuk, hogy akkor előtte elmegyünk vásárolni Stratfordba. Vettünk is nekem egy kabátot. Közben Eszterrel is megbeszéltünk találkozót a plázában, hogy odaadjon valamit Gábornak. (Eszter Gábor nagyobbik húga) Kb. 7 körül indultunk a Covent Gardenbe, nem messze Sohotól, ahová iskolába jártam. Beültünk pizzázni egy pizzériába és beszélgettünk, Eszter is elkísért minket, mert éppen nem volt dolga és Gábor meghívta. Jó volt megismerni őket és magyarok között lenni. Közben Augusto egy dicsőítő estet tartott nálunk brazil ifi csoporttal, úgyhogy azt is választhattuk volna. 9-10 között indultunk haza, amikor Eszter felhívta Gábort, hogy jól vagyunk-e, mert valami bomba volt Stratfordban. Igen, megnyugtattuk, hogy jól vagyunk és nem látszik semmi különös az állomáson.

Utánajártunk a vonaton a híreknek, hogy mi újság. Kiderült, hogy délben bombariadó volt a plázában, amit kiürítettek. Mi kb. 5-7 között voltunk ott, akkor már semmi fura nem látszott. Utána este pedig 8-kor savas támadás volt, amiben néhányan megsérültek. Ugyanazon a helyszínen voltunk mi is. Pont elkerültünk, semmi nem volt véletlen ezen a napon. A Gondviselés vigyázott ránk. Ezért nem indultunk hamarabb 5-nél, ezért beszéltük meg a találkozót fél 8-ra és ezért végeztünk olyan hamar a plázában. Minden meg volt szervezve a tudtunkon kívül. Akkora megkönnyebbülés volt erre rájönni este és hálát adni az életünkért, azért, hogy elkerülnek bennünket ezek a csapások. Mi is megsérülhettünk volna. Nem volt véletlen, hogy 10-kor keltünk, délben reggeliztünk és 4-kor ebédeltünk, utána pedig nyugaton volt találkozónk. Pont előtte kellett ott járnunk. Vigyáz ránk az Úr, hála neki érte!

Rossz érzés belegondolni, hogy már sehol nincs biztonságban az ember és bármikor bármilyen tragédia érheti.

Itt olvasható a hírek angolul: http://www.bbc.co.uk/news/uk-england-london-41376150

és a magyar verzió: http://index.hu/kulfold/2017/09/23/megint_savas_tamadas_volt_kelet-londonban/?token=a8bb42df96bf9a6270f3e0dc13ff3123

20170923_203112.jpg 20170923_213147_hdr.jpg 20170923_213225_hdr.jpg 20170923_213345_hdr.jpg 20170923_213650_hdr.jpg 20170923_214249_hdr.jpg

Vasárnap pedig elment az orrunk előtt a busz úgy, hogy pont annyit késtünk volna, hogy lemaradunk a mise elejéről, ezért úgy döntöttünk, hogy az esti misére megyünk. Helyette pedig elsétáltunk a Tescoba egy erdőn keresztül. Jó nagy, szép és kimerítő séta volt. 

20170924_092557_hdr.jpg 20170924_092603_hdr.jpg 20170924_092702_hdr.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr1812896144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.