Otthon az idegenben

Őrangyal

2017. február 21. 16:41 - KicsiKitti

Nagy és veszélyes város. Az embernek nemcsak az irányokhoz kell alkalmazkodnia, hanem a sok telefonján babráló emberekre is. Ha az első hónapot túléled, a többi is menni fog. Egy hónap alatt átáll az agy a fordított irányra. Eleinte háromszor szétnézel, utána elég egyszer is.

A "szigetiek" nem tudják "mi a helyes irány" és hogy kell jól (európaian) közlekedni. Ezt nekünk "kontinensieknek" nehéz megszokni. Háromszor mentettem meg Gábor életét a nagy és veszedelmes buszoktól és autóktól a másfél hónap alatt. Felelősséggel tartozol azok iránt, akik fontosak neked. Nem akarod elveszíteni. Küzdesz azért, hogy épségben megússzák a nagyvárosi kalandot. Ha kell visszahúzod, amikor hülyeségre készül. Vagy ráordítasz, hogy "Állj meg!". Örülsz és megnyugszol, amikor látod, hogy minden rendben van, nem esett baja. Nem egyszerű vigyázni valakire. Nem tudsz mindig mellette lenni és ez rossz érzéssel tölt el. Meg kell tanulni ezzel együtt élni, és amikor mellette vagy ismét vigyázhatsz rá.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr3212279639

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.