Otthon az idegenben

Filmezés

2017. február 14. 11:58 - KicsiKitti

Van egy rossz szokásuk az ittenieknek, nem szeretnek orrot fújni. Inkább szipognak, időnként jó szaftosat... Vasárnap a misén előttünk ült egy család, a kislánynak folyt az orra és zsebkendőt kért az anyjától. Persze mivel angolok, ezért nem volt náluk. Én észrevettem ezt és adtam neki. Én lettem az angolok zsepi-megmentője.

Rájöttem, hogy semmit nem tudok a brazilokról és beköltöztünk hozzájuk. Egy kicsit utána olvastam a Wikipédián. Fel is tettem a kérdést: Brazíliában meleg van, hogyhogy mégse fázik mezítláb rövidnadrágban. Erre csak annyi volt a válasz, hogy 13 év alatt megszokta. Sokan mondják ezt. Hát én nem tudom, lehet, hogy én lennék a kivétel, aki nem lenne képes ezt megszokni. Mindig is nagyon fázós voltam és ez mit sem változott amióta itt vagyok. Szerencsére az otthoni nagy mínuszoktól mentesültünk, de itt is hidegnek érződik a levegő a sok pára és szél miatt. Szombaton havazott ugyan, de nem maradt meg. Ma meg már sütött a nap. Időnként óránként változik az időjárás. Egyik pillanatban süt a nap, aztán meg már be van borulva és esik.

Vasárnap közös filmezés volt, a gyerekek le lettek adva egy barátnál, mert szünet van. Így négyesben töltöttük az estét. Arrival, vagyis Érkezés című 2016-os filmet néztük. Egy kicsit tartottam tőle az elején, ismerve a történetet. Alapvetően nem rossz film, viszont számomra sok kérdést nyitva hagyott. A végére kitisztulnak a dolgok, de mégis lenne néhány kérdésem film a készítőihez. Röviden arról szól, hogy ismeretlen objektumok érkeznek Földünkre a világ több pontjára, érthetetlen logikával. Az ismeretlen lények nem mozdulnak, nem bántanak senkit, csak vannak. Ezért az emberek próbálnak kapcsolatba lépni velük. Az amerikai katonaság vezetői egy nyelvészhez fordulnak segítségért, hogy lépjen kapcsolatba az idegenekkel és derítse ki, hogy mit akarnak. Természetesen nem lesz egyszerű a kommunikáció, de a film végére mindenre fény derül. Tehát, műfaját tekintve ez egy sci-fi, fantasztikus film. Egy kicsit lassú film, sok benne az olyan jelenet, amikor nem történik semmi, majd egy idő után felgyorsul. Sok kép van benne, mégse a látványosság a fő cél. Látszik rajta, hogy sok mindent akar 116 percbe begyömöszölni, megmutatni. Szóval, ha kedvet kapnál megnézni, bátorítalak, mert tényleg jó, nem ijesztő, nem kell attól félni, hogy rosszat álmodsz utána. Mondom, nekem az egyedüli problémám, hogy sok kérdést nyitva hagyott, úgyhogy még egyszer biztos meg kell néznem. Bár lehet, hogy akkor se kapnék választ, de ki tudja, meg kell próbálni.

Szólj hozzá!
Címkék: film

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr4612250230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.