Otthon az idegenben

Iskola összefoglaló

2018. május 19. 20:00 - KicsiKitti

Sétálok vissza iskola után a metrómegállóra, amikor látom, hogy előttem valakinek a zsebéből kiesett valami. Nyomon követtem, mert vagy fontos vagy szemét, csak egy számla vagy valami. Egy húszast hagyott el.

Keresztülvágva a tömegen odasuhantam az elhagyott pénzhez, gondolkodás nélkül felkaptam, és mivel láttam, hogy ki szórta ki, ezért kénytelen voltam visszaadni neki. Utánamentem, megkopogtattam a vállát és az orra elé dugtam a pénzt, hogy ezt elhagytad. Ő rám nézett és nem tudott mit mondani, majd megköszönte. Valószínűleg nem vette észre, amikor kihúzta a zsebéből.

Utána gondolkodtam útközben, hogy remélem legalábbis, hogy ő volt, akit láttam és nem valaki másnak adtam vissza. Ha meg igen, akkor legalább jót tettem valakivel. Azért nem kis pénz (7000 Ft), ami egy bevásárlásunk összege általában (kaja). Öröm lett úrrá rajtam, hogy jót tettem valakivel. Természetesen nem volt kérdés, hogy elteszem-e, mivel láttam, hogy kihez tartozik. Ha csak úgy ott hevert volna, akkor nyilván zsebre tettem volna, mert akkor nincs kinek visszaadnom, úgyhogy az enyém. (ennek a lehetőségnek is örültem volna)

 

Tesztet írtunk az iskolában, írásbeli volt. Egy levelet kellett írni egy barátunknak, hogy bulit akarunk szervezni otthon és meghívjuk őt, 120 szóban kellett megírni, ez inkább csak a minimum limit. Az első öt percben végiggondoltam, hogy mi a csudát is lehet írni 120 szóban, mert miből áll egy meghívó? Kedves XY, szeretettel meghívlak a bulimba, ekkor lesz, ide gyere. pont.

Végiggondoltam, hogy hogy is lehet ezt egy kicsit bővebben írni, aztán elkezdtem: (nem írom le az egészet, csak összefoglalom)

Kedves XY (név),

szeretnék egy grillezést rendezni két hét múlva, ez a címem, ekkor kezdődik. Sütök muffint, főzök magyar halászlevet, és elkészítem a speciális sajttortámat, aztán kijavítottam, hogy a speciális epres sajttortámat, ez máris egy szóval több. Tudnál jönni kicsit hamarabb segíteni a dekorációban? Kölcsön tudnád adni a CD lejátszódat, az enyém elromlott. Ez máris egy mondattal több. Én a kék-sárga színekre gondoltam, mit gondolsz róla? Szerintem ezek a nyár színei, mert a tengert és a napot szimbolizálják. Ekkor ránézek a tanárra, hogy elfogyott a sor a papíromon. Mutatta, hogy fordítsam meg, megfordítottam és mutattam neki, hogy az már tele van. Ekkor azt mondta, hogy biztos benne, hogy ennyi elég lesz. Így írtam 150 szót! :D

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://krisztimennianglia.blog.hu/api/trackback/id/tr5213944314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása